Diétás tanácsok

Diétás tanácsok Bechterew kórral élők számára.

Azaz minden, ami a helyes és céltudatos táplálkozáshoz szükséges lehet!

Az oldal tartalmából:

  • A diétáról általánosan
  • Elbinger diéta
  • D vitamin és SpA
  • Omega zsírsavak
  • ASIF-ASAS ajánlás
  • Diétáskönyv

A DIÉTÁRÓL ÁLTALÁNOSAN

A diéta fő aspektusai a következők:

  • Testsúly normalizálása
  • Gyulladás csökkentése
  • Immunerősítés

Amennyiben más betegség is előfordul a Bechterew kór mellett (pl.: cukor- crohn betegség, lisztérzékenység stb.), ezek a diétás elvek kiegészítésre szorulnak a betegség specialitásának megfelelően.

 Az étrend lényege:

  • vitaminokban gazdag
  • ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag
  • étkezési rostokban gazdag
  • folyadékban gazdag

Általános táplálkozási tanácsok:

  • A mindennapok során tartsa be a napi 5 étkezést. Egy-egy étkezésre csak kis adagokat egyen, így elkerülhető az étkezés után jelentkező álmosság és a koncentráló-képesség átmeneti zavara.
  • Az energiabevitel a fizikai és szellemi terheltség függvénye legyen.
  • Súlyát rendszeresen ellenőrizze, mert sokkal könnyebb megelőzni a túlsúly kialakulását, mint utólag kezelni.
  • Biztosítson nyugodt körülményeket az étkezések idejére! A nyugodt körülmények között elfogyasztott étel kisebb terhet ró az emésztőrendszerére.

Az étrend jellemzői:

  • Megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel: A fehérjebevitel sovány húsokkal, sovány tejtermékekkel történjék. Részesítse előnyben a baromfihúst és a halat. A felvágottak közül is a soványabbakat válassza, kerülje a szalámi- és kolbászféléket valamint a szalonna túlzott fogyasztását. A tejtermékek közül a joghurt, kefir, túró, sovány sajtok fogyasztása javasolt a tejszín, a tejföl és a zsíros sajtok helyett.
  • Megfelelő mennyiségű és minőségű zsiradékbevitel: A táplálkozástani kutatások során bebizonyosodott, hogy az ízületek gyulladásában szerepet játszanak az arachidonsavból termelődő speciális vegyületcsoport, az ún. eikozanoidok (ide tartoznak pl. a prosztaglandinok) képviselői. Az eikozanoidok termelődését a táplálékkal is befolyásolni lehet. A folyamatban meghatározó a szervezetben már jelenlévő arachidonsav (mint kiindulási anyag) mennyisége, az arachidonsav-termelődés mértéke, és ebből következően a gyulladás intenzitása. A szervezetbe juttatott arachidonsav-többlet ugyanis az eikozanoidok fokozott termelődését eredményezi. Az arachidonsav egy többszörösen telítetlen zsírsav, mely a táplálékkal is felvehető, de a szervezet maga is elő tudja állítani. Kizárólag állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, a nyugati táplálkozási szokások mellett napi 200-300 mg kerül a szervezetbe, holott a napi szükséglet csupán 0,1 mg. A fölös mennyiség a sejtekben halmozódik fel és az eikozanoidok fokozott termelődésével jár. Az arachidonsav-bevitel csökkentése (ami az állati eredetű táplálékok fogyasztásának csökkentésével érhető el) e zsírsavak vérbeli koncentrációjának és az eikozanoidok termelődésének egyértelmű csökkenését eredményezi. Az eikozanoidok képződése többszörösen telítetlen zsírsavakkal is csökkenthető, a leghatékonyabb gátlóanyag egy hosszúláncú omega 3 zsírsav, a többek között halolajban megtalálható eikozapentaénsav (EPA). Mivel az EPA kémiai szerkezete nagyon hasonlít az arachidonsavéhoz, blokkolja azokat az enzimeket, amelyek az arachidonsav gyulladáskeltő eikozanoidokká történő átalakítását végzik. Napi kb. 2-3 g-os EPA-bevitel az izületi gyulladásos betegek állapotának javulását eredményezi, ám ovolakto-vegetariánus (tejtermék, tojás, zöldség, gyümölcs) étrend mellett 90 mg-os bevitel is elegendő. Táplálékaink rövidláncú omega-3-zsírsavakat (pl. alfa-linolénsavat) is tartalmaznak, amiből EPA állítható elő. Ezek nagyobb mennyiségben a szója-, repce- és lenolajban fordulnak elő. Az EPA-képződés mellett az alfa-linolénsav gátolja a linolsav arachidonsavvá alakulását. Az EPA-hoz hasonló kedvező hatású a dihomogamma-linolénsav (DGLA), amely omega-6 zsírsavként az arachidonsav előanyaga. A DGLA-t enzimek alakítják olyan eikozanoidokká, amelyek (szemben az arachidonsavból képződöttekkel) gyulladáscsökkentő hatással bírnak. A gamma-linolénsavak (a DGLA előanyagai) megtalálhatók az állati zsírokban és nagyobb mennyiségben fordulnak elő borágó- és a ligetszépe olajban, valamint a fekete ribiszke magolajában. E növényi olajok pótlásával ugyancsak enyhíthető a betegség, még ha ez az enyhülés kevésbé határozott is, mint a halolaj esetében. Növényi eredetű zsiradékok használata javasolt. Kerülje a bő zsírban történő sütést és a szalonnával tűzdelést. Ételkészítéshez növényi eredetű olajokat használjon. Az ételkészítési módok közül a főzés és a kevés olajon történő párolás javasolt.
  • Megfelelő mennyiségű vitamin- és ásványianyag-bevitel: Antioxidánsok: Az antioxidánsok olyan tápanyagok, melyek egyéb anyagokat meg tudnak védeni a káros oxidációtól. A szervezetben keletkező ú.n. szabadgyökök a sejteket oxidációval károsítják, az antioxidánsok viszont féken tartják azokat. A leginkább ismert ilyen anyagok valószínűleg a C- és az E-vitamin. A béta-karotin, lutein és a likopin az antioxidáns karotinoidok családjába tartoznak, és gyümölcsökben, zöldségekben találhatjuk meg őket, továbbá a telítetlen zsírsavak (minden folyékony zsírban és olajban), különösen az ún. omega-3 zsírsavak. A szelén, amely egy alapvető ásvány, a szervezet glutation peroxidáz és más antioxidánsok termeléséhez szükséges. Néhány antioxidáns, mint pl. a koenzim Q10 és az alfa-lipidsav megtalálhatók az ételekben, de a szervezet is előállítja ezeket. Antioxidánsok a természetben főleg a sárga és zöld színű zöldségfélékben és gyümölcsökben találhatók: sárgarépa, sütőtök, brokkoli, citrusfélék, kivi, stb. Kedvezően befolyásolják a munkabíró képességet a következő vitaminok, ásványi anyagok: B-vitaminok, niacin, folsav, pantoténsav, kolin, inozitol, kalcium, magnézium, foszfor, kálium, cink, króm, jód és a molibdén is.
  • Megfelelő mennyiségű rostbevitel: A rostok kedvezően befolyásolják a székelések gyakoriságát, (a sokat ülő személyeknél gyakori a szorulás és az aranyér), így a komfortérzete és általános közérzete javul. A gyümölcsöknek, a zöldségféléknek és a teljes kiőrlésű gabonaféléknek magas a rosttartalma.
  • Megfelelő mennyiségű folyadékbevitel: Nagyon fontos a napi folyadékbevitel: a szervezet megfelelő működéséhez kb. 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt. Ez lehetőleg ásványvíz, 100%-os zöldséglé vagy gyümölcslé legyen. Kerülje a cukros üdítőket és a túlzott mennyiségű kávé, tea fogyasztását.
  • Kávé mennyiségének csökkentése: Ha iszik kávét, azt ne a reggeli előtt igya, hanem a reggeli után, és lehetőleg tejjel, így kevésbé irritáló a gyomor nyálkahártyájára. A túl sok kávé ingerlékennyé és nyugtalanná teszi, két kávénál többet ne fogyasszon naponta. Reggeli italként kedvezőbb a 100%-os gyümölcslé vagy zöldséglé a cukros tea és kávé helyett.
  • Alkohol mennyiségének csökkentése:

Tízórai és uzsonna beiktatása: A tízóraira és az uzsonnára azért van szüksége, hogy megelőzze a farkasétvágyat az ebéd és a vacsora idejére, ebből adódóan kevesebbet fog ezeken az étkezéseken fogyasztani, így sem az emésztőrendszerét, sem a koncentráló képességét nem terheli meg. Gyümölcs, zöldség esetleg joghurt javasolt tízóraira.


ELBINGER DIÉTA

Fájdalommentes, ha nem eszik tésztafélét, kenyeret, rizst (Forrás: Bechterew Brief 36. szám)

Ezt a cikket az a körülmény indokolja, hogy egy neves német lap, a Welt am Sonntag 1988. november 27-i számában beszámolt egy angol orvos, Dr. Ebringer sikereiről, aki egyszerű módon érte el a Bechterew-betegek fájdalommentességét:

A beteg nem ehet tésztafélét, rizst, burgonyát és kenyeret. Dr. Ebringer ugyanis felfedezte, hogy a túlzott szénhidrát fogyasztása következtében egy bizonyos baktériumféle (Klebsiella), amely az ember bélrendszerében található, annyira elszaporodik, hogy az ember immunrendszere antitesteket hoz létre. Ezek az antitestek nemcsak a baktériumokat, hanem az emberi szervezet bizonyos saját sejtjeit is megtámadják. Ezek a bizonyos sejtek majdnem minden Bechterew-betegnél előfordulnak. Az antitestek téves támadása súlyos fájdalmakat, később az ízületek és a csigolyák károsodását okozzák. Kétszáz, a Bechterew-betegség kezdeti stádiumában szenvedő személyt Dr. Ebringer sikeresen kezelt.

A cikk megjelenését követően a német Bechterew Egyesület nagyon sok érdeklődő levelet kapott. A szerkesztőség különböző orvosokat kérdezett meg, a vélemény nem teljesen osztatlan, és nem teljesen bizonyított a tény sem. Dr. Pilger német orvos szerint a fent nevezett baktériumok mellett 500 féle csíra népesíti be az emberi bélrendszert. Ezért lehetetlen, hogy valamelyik baktériumféle egyáltalán ne forduljon elő a bélflórában. De ebből az is következik, hogy diétát nemcsak a nevezett baktérium eltűnéséig kell betartani, hanem utána is, mert különben a baktérium újra elszaporodik. Dr. Pilger véleménye szerint a diéta ? ha tényleg hatásos ? nem csak a Bechterew korai stádiumában hatásos. Véleménye szerint nagyon kell a diétáknál vigyázni, mert az alapvető élelmiszerek drasztikus csökkentése miatt hiány keletkezhet a szervezet vitamin-, ill. ásványi anyag háztartásában.

A német szerkesztőség állásfoglalása: minden beteg döntse el saját maga, hogy a diétát megkísérli-e. De ne felejtse el orvosát tájékoztatni.


D VITAMIN ÉS SPA (forrás: Morbus-Bechterew-Journal Nr. 121, Juni2010)

Dr. med. Gudrun Lindt-Albrecht hosszú, a legújabb kutatások eredményét bemutató cikket teljes egészében nem, csak vázlatosan tudjuk közölni.

A D vitamint általában csontvédő-építő vitaminként ismerik. A kutatások szerint a közép-európai népesség felének nem elegendő a D-vitamin-szintje. Különösen a bechterewesek számára fontos a D vitamin megfelelő szintje. Testünk a D vitamint elővitaminból hozza létre a máj és a vese normális működése esetén. Ebben a bonyolult folyamatban fontos szerepet játszik a napsütés is, pontosabban az UV sugárzás. Ezt a vitamint a tápanyagokból is felveheti a szervezet, különösen a tengeri halakból. A norvégek, és az eszkimók étrendje megfelelő mennyiséget tartalmaz. A D vitamin vérbeli szintjének megállapítására szolgáló jelenlegi laboratóriumi mérések elég pontatlanok. A megfelelő szint értéke: 75-100 nmol/l. A 25 nmol/l már súlyos hiányt jelent.

A D vitamin szerepe az emberi testben.

1.A csontrendszerre azért fontos, mert a D vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Érthető, hogy a vitaminhiány a csontritkulás rizikóját növeli.

2.Az izomzatra gyakorolt hatása abban rejlik, hogy segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ez által az elesés kockázatát. Tehát csökken a csonttörés veszélye.

3.Az immunrendszere gyakorolt hatás az úgynevezett receptorokon keresztül történik. Az emberi testben sok helyen, így a fehér vértestekben is kimutatták a hatását. A fehér vérsejtek autoregulativ (a gyulladást korlátozó) hatását a D vitamin elősegíti. A kutatások igazolták, hogy a gyulladásos-reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D vitamin hiánya. Sok tanulmány kimutatta, hogy a csontokon, az izületekben, az izomzatban jelentkező fájdalmak összefüggenek a D vitamin hiányával. A bechterew-kórra vonatkozó vizsgálatok még hiányosak, de az összefüggést a sklerozis multiplex, Morbus Chron, a diabetes mellitus esetében már regisztrálták.

4.Szív- és érrendszeri megbetegedések estén is gyakran kimutatható a D vitamin hiánya. A hiány esetén gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen. Mindezek azért fontosak, mert a bechterewesek körében e betegségek gyakoribbak, mint különben.

5.Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. Ilyenek: végbélrák, prosztatarák, méhrák, hasnyálmirigyrák és legfontosabbként a tüdőrák olyanok, amelyeknél tapasztalható, hogy annál gyakoribbak, mennél alacsonyabb a D-vitamin-szint.

6.Idegrendszer és az agy működését is befolyásolja a súlyos D-vitamin-hiány.

A D vitamin előállítása kétféle módon lehetséges. Ha az arcot és a karokat napi 10-30 percre éri az UV sugárzás, akkor ez az április-szeptember időszakban elegendő a megfelelő mennyiségű D-vitamin képzéséhez. A bőrrák (melanoma) veszélye miatt sokan nem mernek a napra menni. Megfelelő egyensúlyt kell találni, ne kerüljük a napsütést, de ne vigyük túlzásba a napozást sem.

A D-vitamint táplálékkal is felvehetjük. A 65 év alattiaknak napi 5μg=200 IE (nemzetközi egység), idősebbeknek 400 IE mennyiség javasolt, ha rendszeresen tartózkodunk a szabadban. A szabadban tartózkodás hiánya esetén 3-4-szer nagyobb mennyiség szükséges. Ezt a mennyiséget kizárólag a táplálékból felvenni elég nehéz, kivéve, ha a norvégok vagy az eszkimók táplálkozása szerint élünk. Néhány példa az 1000 IE tartalomra: 7-8 dkg hering, 8dkg sprotni, 25-30 dkg főtt lazac, 10-15 dkg füstölt lazac, 2 kg gouda sajt, 6-12 l tej.

Végezetül megállapítható, hogy magunk döntünk arról, hogy naponta eszünk-e halat. Emellett legalább ilyen fontos, hogy naponta sporttal és mozgással töltsünk időt a szabadban. Októbertől márciusig fontos a bechterewesek számára a D-vitamint tartalmazó táplálék-kiegészítő fogyasztása, amennyiben a veseműködés rendben van. A kezelőorvossal kell a megfelelő étrendet és a D-vitamin bevitelt tisztázni.


OMEGA ZSÍRSAVAK

Halakban gazdag étkezés csökkenti a reumabetegségek tüneteit. (Forrás: A német Ärzte Zeitung (2007. 06. 05) cikkének eredeti címe: Fiscreiche Kost lindert Symptome bei Rheuma)

Az arachidonsav a döntően fontos kiindulási anyag, amelyből a szervezet fontos gyulladás- és a fájdalommediátorokat szintetizál, emlékeztetett Adam, Olaf professzor, reumatológus és dietetikus /München. Ezek az anyagok a rheumatoid arthritis , spondylitis ankylopoetica , pszoriázisos ízületi gyulladás, kötőszöveti betegségek és a fibromyalgia betegségek esetében fontosak. Az arachidonsavból lipoxygenasok hatása alatt gyulladáskeltő leukotriének és ? az acyclooxygenases által katalizált – különféle gyulladáserősítő és fájdalomnövelő prostagladinok jönnek létre.

Mivel a szabad arachidonsav mennyiségét különösen az állati zsír és a hús fogyasztása növeli, ezért az ilyen élelmiszer-összetevők kerülése csökkenti az arachidonsav szinjét , és ezzel csökken a gyulladásserkentő mediátoroké is. .

Egy további előny, hogy zsíros tengeri halak hetente kétszeri fogyasztásából adódik. Ezek a halak, mint a lazac és a hering gazdagok omega -3 zsírsavakban. Ezek az arachidonsav ellenfelei és gátolják a gyulladáskeltő anyagok képződését. Fontos omega -3 zsírsav- szállítók még a repce- és a lenmagolaj. Napraforgó és sáfrányos szeklice olaj ugyanakkor megerősíti a többnyire már meglévő, kedvezőtlen omega- 6 zsírsav túltengését a szervezetben.

Általában két-három hónapig próbálja ki a reumás beteg, hogy a következetes áttérés elsősorban a vegetáriánus ételekre, aminek nagy része a hal legyen, milyen hatással van. Aztán érezhető, hogy enyhülnek-e a tünetek, és javul-e a mozgásképesség, vagy megállapítható, hogy szükség van gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerekre.

Omega-3 zsírsavak (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) :

Az n-3 zsírsavak (melyeket gyakran ω−3 zsírsavakként vagy omega-3 zsírsavakként is emlegetnek) olyan telítetlen zsírsavak, melyekben az utolsó telítetlen szén-szén kettős kötés az n-3 pozícióban található; azaz a zsírsav láncvégi metilcsoportjától 3 kötésnyire.

Az esszenciális n-3 zsírsavak közé tartoznak a többszörösen telítetlen alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA), és dokozahexaénsav (DHA). Az emberi szervezet nem képes az n-3 zsírsavak de novo szintézisére, de a 18-as szénatomszámú n-3 zsírsav alfa-linolénsavból elő tud állítani 20 és 22 szénatomos telítetlen n-3 zsírsavakat (például EPA-t illetve DHA-t).


ASIF-ASAS AJÁNLÁS

Német sorstársaink folyóirata (Morbus Bechtwerew journal, 129. szám) beszámol arról, hogy 2011 novemberében az ASIF törökországi küldöttközgyűlésén megvitatták a betegek számára adandó javaslatokat. Ezeket a javaslatokat a 2012 januárjában, Amszterdamban az ASAS munkatalálkozója is napirenden tartotta. A diétára vonatkozó javaslat: kevés hús, több hal és vegetáriánus étkezés segíthet abban, hogy a gyulladásos folyamatok gyengüljenek. A bechtereweseknél a csontritkulás gyakran fordul elő. Ezért ajánlott az étkezés folyamán a megfelelő kalcium bevitel, és figyelni kell a D vitaminra is.


DIÉTÁS-KÖNYV

Mindhárom német nyelvű folyóirat foglalkozik egy új, a diétával kapcsolatos könyvvel. A svájciak folyóiratából (verikal, 53. szám) néhány megállapítás dióhéjban:

– A Bechterew-kórban, mint autoimmun betegségben gyakoribb a bizonyos élelmiszerek iránti érzékenység. Az étkezés után 4-12 órával egyes személyeknél felerősödnek az ízületi fájdalmak. Ilyen ok lehet: hús, alkohol, cukor, gabonakészítmények, diófélék, tojás, és vaj.

– A gyulladáscsökkenés az étkezési szokás átállítása után 6-12 hónappal észlelhető. – A táplálkozási szokásokkal kapcsolatosan nagyon sok \\\”botcsinálta\\\” specialista van, akik az általuk javasolt egyoldalú diétával mindent megígérnek, ezzel megnehezítik a reumatológusok és a betegek közötti dialógust.

–  Csodálatos gyógyulást kizárólag a diétától nem lehet elvárni.

 

előző oldalra vissza