2016. évi világnap beszámoló

Beszámoló a 2016. évi világnapi rendezvényről

A teljesség igénye nélkül, részletek a világnapi rendezvényről.

Prof. Dr. Bálint Géza előadása: Gyógyszerek és mellékhatások

Prof. Dr. Bálint Géza 1

Elsőként az SpA diagnosztizálásáról kaptunk tájékoztatást. A Professzor Úr által megtekinthettünk néhány képet/grafikát arról, hogy hogyan változhat a gerinc az évek múlásával az SpA-s betegeknél. Biológiai terápiás szer, gyulladásos csigolyára gyakorolt eredményessége:

Prof. Dr. Bálint Géza 2

Elmondta, hogy hazánkban még nincs teljes test MR-vizsgálatra lehetőség, egyelőre külön-külön lehet a különböző testrészekről felvételeket készíteni.

Az SpA diagnosztizálásához betekintő sacroiliacalis röntgenfelvétel szükséges, mivel a közönséges röntgenen nem látható a sacroiliacalis érintettség.

Beszélt az SpA módosított New York-i kritériumairól:

Prof. Dr. Bálint Géza 3

A betegség együtt járhat olyan betegségekkel, mint a gyulladásos bélbetegség, psoriasis (pikkelysömör), iritis.

Az egyik fontos tünet: Hajnalban felébred a beteg a gyulladásos gerincfájdalomra, mely mozgásra javul.

Kiemelte a nem gyógyszeres kezelések, azaz a torna és fizikoterápia fontosságát.

Az izomzat, amikor dolgozik, gyulladáscsökkentő citokineket termel, hatalmas mennyiségben. De nem csak ezért fontos a mozgás! Mozgással más betegségek is megelőzhetőek, mint pl., a szív és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, vastagbélrák, változó kor utáni mellrák. Ennek tényét másfél millió emberen vizsgálták. Ehhez napi legalább 30 perc izzadásig tartó mozgás szükséges, amely a napi fizikai tevékenységen felül történik.

Szerinte nagyon fontos az orvosok részéről a betegek megfelelő tájékoztatása. Tanácsként említi, hogy a betegek az orvoshoz indulás előtt jegyezzék fel, mit szeretnének kérdezni, milyen panaszaik vannak, beszéljék meg orvosukkal, hogy hétvégéken, probléma esetén hová fordulhatnak és tudják azt is elmondani, hogy milyen gyógyszereket szednek.

Betekintést nyerhettünk a gyógyszeres kezelésekbe, a gyógyszerek típusaiba, mint pl. a közönséges fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladás csökkentők (itt kitért a kenőcsök használatára is) és a szteroidok. Szteroidokat a Bechterew-kór esetében csak ritkán, pl. perifériás ízületi gyulladások kezelésében alkalmaznak.

Megemlítette a nem szteroid gyulladás csökkentők esetleges mellékhatásait, mint pl. a szív és érrendszeri betegség és gyomor problémák, ezért 1-2 hétig, 1-2 hónapig ajánlja őket alkalmazni, de tartósan nem.

Bemutatta a Rheosolon lökés kezelést.

Elmondta, hogy a különböző nem szteroid gyulladáscsökkentők egymással nem kombinálhatóak, és megjegyezte azt is, hogy a recept nélküli gyógyszereket is meg kell említeni a kezelő orvosnak.  A nem-szteroid és szteroid gyulladáscsökkentőket – a Rheosolon kivételével – sem helyes kombinálni, a gyomor mellékhatások fokozott veszélye miatt.

Fontos a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitele, ezzel is megelőzve az osteoporosis (csontritkulás) kialakulását. Előadásában, felhívta a figyelmet arra, hogy a csontosodás dacára előfordul az SpA-ban a csontritkulás, amely különösen a nyaki csigolyákra jelent veszélyt, ha baleset következtében törnek. Ezért hangsúlyozta, ha ilyen előfordulna, akkor azonnal tájékoztassuk az orvost az alapbetegségről, hiszen nagy szerepe van az azonnali, megfelelő ellátásnak.

Beszámolt a bázis terápiás szerekről, amelyek a perifériás ízületekre (térd, váll stb.) hatnak, a gerinc-gyulladásra nem.

Bemutatta a biológiai terápiás szerek hatásmechanizmusát (TNF alfa gátlás). Kiemelte a diagnózis szükségességét és a BASDAI-index (40 pont) figyelembe vételét a biológiai terápiás szer igényléséhez.

Megemlítette azt is, hogy milyen laborvizsgálatok szükségesek a szer igénylése előtt:

Prof. Dr. Bálint Géza 4

A következőkben egy rövid nyaktornát végeztünk:

torna Iványosi Szabó Márta 5

Ezek után Dr. Majtényi Sándor elnök úr beszámolója következett a 2015. évi egyesületi tevékenységről és a mérlegről. Határozatképesség, megállapítása, jegyzőkönyvvezető, tanúk és hitelesítők megválasztása, szavazások, vezetőség mandátuma.

Majtényi Sándor 6

Dr. Ortutay Judit előadása: Az aktív bechterewesek eredményesen küzdenek betegségük ellen.

A Magyar Reumabetegek Egyesületének elnöke bemutatta az Európai Reuma Ellenes Liga (EULAR) pályázatát. A liga egy olyan orvosszervezet, amelynek elnökségében az európai reumabetegek is képviseletet kaptak.

Véleménye szerint a betegséggel élők saját vagy más közösségben inkább „bechterew betegséggel élők”, mint betegek. Betegnek az ember a kórházban és a rendelőintézetben számít.

Ez után Edgar Stene bemutatása következett. A pályázatot róla nevezték el és reumatológiai betegséggel élő betegek számára készül. Ő egy norvég gépész volt, aki rövid ideig rendőrként, majd főként tengerészként tevékenykedett. Bechterew-kórban szenvedett. Amíg mozdulni tudott dolgozott, amikor már nem, akkor betegszervezeti vezetőként tevékenykedett tovább. Ő alapította a Norvég Reumások Egyesületét.

Célja volt, hogy az otthonülő, inkább csak panaszkodó emberekből aktív, saját állapotát jobbító társadalmi munkásokat faragjon.

Maga a pályázat 1975-től van. A téma évente változó. A 2000-es évektől a díj egy nyertesnek 2000 Euró volt, de 2016-ban már 1. (1000 E) 2. (700 E) és 3. (300 E) helyezettet is hirdettek.

A 2016. évi téma: “Living with a rheumatic or musculoskeletal disease (RMD): How I take action to enjoy life to the full”

azaz

Mozgásszervi (reumatológiai) betegséggel élek: miképpen próbálom ezzel együtt élvezni, és teljessé tenni életemet?

A nyertesek pedig: Simon Stones (UK), Triin Pobbol (Észto.) Dana Berga (Letto.)

A magyar nyertes Gruber Rita lett. Bemutatásra került a többi pályázó is.

Dr. Ortutay Judit 7

A doktornő megköszönte a pályázók részvételét. Dr. Majtényi Sándor elnök úr pedig a doktornőnek köszönte meg az előadást.

Dr. Ortutay Judit 8

Prof. Dr. Géher Pál előadása: SpA diagnosztika változása az utóbbi 80 évben.

Prof. Dr. Géher Pál 9

A professzor elmondta, hogy már a fáraók idején is ismert volt a betegség. Magyarországon a középkori sírok feltárása során találtak spondylitis ankylopoeticában szenvedőt.

Ez után orvosok (Bernard O’Connor, Pierre Marie, Ernst Adolf Gustav Gottfried von Strümpell) bemutatása következett, akik leírták a betegséget.

Közülük részletesebben beszélt az orosz neurológus Vladimir Bechterew életéről, haláláról. Vladimir Bechterew 800 cikket és 10 könyvet írt különféle betegségekről. Az idegtudományokhoz nagymértékben hozzájárult.

Prof. Dr. Géher Pál 10

A következőkben részletesen szó volt az orvostudomány és diagnosztika fejlődéséről napjainkig. A betegséget tekintve arról, hogy mikor állították fel a betegségre jellemző első tüneteket, hogy 1962-ben a római kritériumokat, 1966-ban a New-York-i kritériumokat hozták nyilvánosságra, 1984-ben pedig a módosított New York-i kritériumokat.

Beszélt a diagnosztizálás nehézségeiről, a klasszifikációs kritériumok és a diagnózis közötti különbség fontosságáról.

A módosított New-York-i kritériumok, az MR megkönnyítették a betegség felismerését, de a korai diagnózis nehéz. A betegség korai stádiumában sem a meszesedés, sem a gyulladás nem ismerhető fel a röntgenfelvételen. A sacroiliacalis ízületi elváltozásnál a 2. fokozat eléréséhez akár 7-8 év is szükséges lehet.  Addig tehát nem tudják klasszifikálni.

A gyanú felmerülésétől kezdve a kezelés ugyanaz: Torna, és nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A biológiai terápiához azonban már fontos a diagnózis megléte.

Szó volt a HLA-B27 antigénről. Mivel mindenkinek van vércsoport tulajdonsága ezért az, hogy valaki egy bizonyos vércsoporttal rendelkezik még nem kóros és főleg nem jelent betegséget. Magyarországon a 10 000 000 fős lakosság 5 %-a HLA B27 pozitív, azaz kb. 500 000 ember hordozza a B27 antigént, de csak kb. 18 ezer SpA-s beteg van (akik közül „csak” 90% hordozza a B27 antigént).

Bemutatta az ASAS csoportot, melynek Ő maga is tagja, és akik kidolgozták a Klasszifikációs kritériumokat.

Elmondta, hogy a módosított New York-i kritériumokat felváltotta egy új módszer:

Sacroileitis plusz 1 SpA tünet, vagy HLA B27 pozitivitás plusz 2 SpA tünet.

Bemutatta az  SpA- ban használt biológiai terápiás szereket, és azokat az orvosokat is, akik az első vizsgálatokat végezték a szerekkel. A Cimzia jelen pillanatban nem írható fel Magyarországon.

Kérdések következtek (szintén a teljesség igénye nélkül):

  1. HLA-B27 előfordulása a különböző népcsoportokban?

Fekete bőrűek között minimális az előfordulása, Európában északról délre csökken a számuk. Leggyakoribb a fehéreken, ritkábban fordul elő a négereken és még ritkábban az ázsiaiakon. Érdekes módon egyes amerikai törzsek (pl. a navajo indiánok) tagjai közt a betegség jóval gyakoribb.

  1. Alapkoncepció egyforma-e a biológiai terápiás szerekben?

Nagy különbség nincs, van amelyikhez egér sejtjeit (fehérjemolekuláit) használták fel, van amihez emberi eredetűeket (a Cimzia is ilyen).

  1. Milyen jellemző mellékhatások vannak a biológiai terápiás szer következtében?

A fertőzések gyakoribbak.

Ezért kiemelte a gócszűrés jelentőségét, és a meglévő fertőzések kiszűrését is, pl. TBC

  1. Autoimmun betegség-e az SpA?

Nem! A tudomány jelenlegi álláspontja szerint.

Nincs ugyanis olyan saját antigén, ami ellen ellenanyag mutatható ki.

  1. Megállítható-e a csontosodás?

A csontosodás ellen nincs szer, a fájdalmat lehet enyhíteni, megszüntetni. A csontosodás, hogy bekövetkezik-e azt nem lehet kimondani. Van, akinél sosem csontosodik el a gerinc.

Bechterew világnap 2016 11

Bechterew világnap 2016 12

 

Írta: Iványosi-Szabó Márta (az előadók engedélyével).

A beszámoló letölthető 1itt !

 

Author: admin ISzM

Share This Post On
előző oldalra vissza