MOZGÁS ÉS MEGÚJULÁS
A sportnak és szabadidős tevékenységeknek rendkívüli fontossága van a fizikai állapotunkra nézve az életünk folyamán, és a SpA menedzselésében is. Ha sokat mozgunk és edzettek vagyunk, az csökkenti a fájdalmat, javítja a mozgásunk kötöttségét, merevségét. Növeli a kitartásunkat és jótékony hatással van a vérkeringésünkre. Akik aktívan élik az életüket, bizonyítottan kisebb hangsúlyt fektetnek a fájdalomra és/vagy mozgásszervi fogyatékosságaikra.
Mi alapján válasszuk ki a megfelelő tevékenységeket?
A betegség mértéke, tünetek, mindenkinél változóak, ezért mielőtt bármibe belekezdünk, a saját panaszainkat figyelembe véve kell a megfelelő testmozgást kiválasztani. Gyulladásos állapotban, érdemes átmenetileg abbahagyni a számunkra megerőltető mozgást, amíg le nem zajlik a gyulladás és állapotunk jobbá nem válik. Utána fokozatosan terheljük magunkat újra. Bármit is teszünk, mindig a helyes testtartás a javasolt.
Próbálkozások és hibák
A legfontosabb, hogy lassan, a számunkra megfelelő tempóban kezdjünk el sportolni. Fokozatosan növelhetjük a terhelést, tempót. A mozgás által bekövetkező fájdalom, izomláz vagy kötöttség nem tarthat tovább két-három napnál. Ha izomláza lesz, figyeljen arra, hogy legközelebb ne essen túlzásba és egyszerűen lassítson a tempón. A bemelegítés nagyon fontos! Lehet az akár egy gyorsabb tempójú séta vagy egy könnyű kis kocogás, majd utána nyújtás 10-15 perc hosszan. Edzés után is javasolt a nyújtás-lazítás 10-15 perc keretében. A legjobb, ha speciális nyújtó gyakorlatokat is végzünk, mint például a McKenzie torna.
Javasolt sportok és tevékenységek
Az úszás a legjobb választás, mert a vízben való lebegés megkönnyíti a mozgásunkat, kiküszöböli a gravitációt és oldja a stresszt. A gyaloglás, tenisz, tollaslabda, aerobik és az edzőterembe járás is ajánlott, igénylik a helyes testtartást. A golf, biliárd, bowling és kerékpározás észrevétlenül is görnyedt testtartást okozhatnak. Ezek esetében javasolt pihenőket tartani, közben nyújtani-lazítani! Az edzőtermi sportolásnál elsősorban az olyan gépek ajánlottak, amik a kart és a lábat erősítik. Ezek a gépek és gyakorlatok segítenek az alakformálásban és a gerinc nyújtásában, de el kell kerülni azokat a gépeket, amelyek indokolatlanul terhelik a hátat és a nyakat. Kis súlyokkal kezdjünk és fokozatosan növeljük a terhelést.
Iránymutató a megfelelő tevékenységekhez | ||||||||
A betegség mértéke 0-6-ig: | ||||||||
0 | nincs gerincprobléma | |||||||
1 | ágyéki terület | Jelek értelmezése: | ||||||
2 | ágyéki és hátközépi terület | +: ajánlott | ||||||
3 | ágyéki, hátközép és mellkasi terület | -: nem ajánlott | ||||||
4 | teljes gerinc, a nyakat is beleértve | |||||||
5 | teljes gerinc és a periférikus ízületek | |||||||
6 | teljes test | |||||||
Sport típusa | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
Túrázás | + | + | + | + | + | + | – | |
Kocogás | + | + | + | + | – | – | – | |
Kerékpározás | + | + | + | – | – | – | – | |
Futás | + | + | + | – | – | – | – | |
Síelés | + | + | + | – | – | – | – | |
Edzőterem | + | + | + | – | – | – | – | |
Mellúszás | + | + | + | + | + | – | – | |
Hátúszás | + | + | + | + | + | + | – | |
Vitorlázás, szörf | + | + | + | – | – | – | – | |
Tollaslabda | + | + | + | + | – | – | – | |
Tenisz | + | + | + | + | – | – | – | |
Ping-pong | + | + | + | + | + | – | – | |
Kosárlabda | + | + | + | – | – | – | – | |
Labdarúgás | + | + | + | – | – | – | – | |
Kézilabda | + | + | + | – | – | – | – | |
Súlyemelés | + | + | – | – | – | – | – | |
Lovas sportok | + | + | + | – | – | – | – | |
Tánc | + | + | + | + | + | + | – | |
Billiárd | + | + | + | + | + | + | – | |
Golf | + | + | + | + | + | + | – | |
Bowling | + | + | + | + | + | + | – | |
* a táblázat csak iránymutatás, kipróbálni mindent ki lehet ésszerűen, de ha bármilyen kérdés merülne fel Önben a megfelelő testmozgás kiválasztásában, konzultáljon a reumatológusával! |
A mozgás és megújulás című cikk és a hozzá tartozó táblázat forrása: Sports and recreations / Straight Talk on Spondylitis, Third Edition, Published by Spondylitis Association of America.
SPA ÉS SPORT /STÁDIUMONKÉNT
A bechterwes beteg sportolási lehetőségei, melynek szerzője Dr. Koch münsteri orvos, első mondatában megállapítja, hogy a Bechterew nem jelent sportolási tilalmat. (Die sportliche Betätigung beim Morbus Bechterew)
A csoportos tréning nem a legmegfelelőbb, mert a terhelés olyankor a csoport leggyengébb tagjának képességeihez igazodik, így a többiek érdeklődése csökken, mert ők túl kis terhelést kapnak. A bechterewes beteg mégis a sportolás révén képes arra, hogy a betegség lefolyásából következő, egyre nagyobb mértékű merevedést jóindulatúan befolyásolja, és ezzel életminőségét javítsa.
A BECHTEREW-KÓR MINDEN STÁDIUMÁBAN LEHET MEGFELELŐ SPORTOT VÁLASZTANI (A 0 … VI, azaz 7 stádiumra osztás nem egyenlő az Ott professzor által bevezetetett négy stádiummal! – Szerk. megj.)
A nulladik stádiumban, azaz olyankor, amikor a diagnózis „SpA lehetséges” – mert a vizsgálat szerint HLA-B27 pozitív, vagy a beteg panaszai bechterewre utalnak- semmi alap nincs arra, hogy bármilyen sportot megtiltsanak neki. De utalni lehet arra, hogy a nedvesség, a lehűlés, a stressz a betegségre káros hatást fejt ki.
Az I. stádiumban, amikor a diagnózis „SpA bizonyított”, és még csak a keresztcsont ízületei vannak veszélynek kitéve, ill. elcsontosodva, még szintén mindenféle sportot lehet űzni a fájdalomhatárig. Az erősportok a keresztcsontra nagy erőhatást gyakorolnak, így ezek (pl. súlyemelés) nem javasoltak.
A II. stádiumot az jellemzi, hogy a betegség a keresztcsont ízületein kívül már az öt ágyékcsigolyát is megtámadta. Az ágyékcsigolyák korlátozott mozgása miatt nem előnyös az evezés, a pillangóúszás, a szertorna, az erősportok, a szörfözés és a lovaglás. A szörfözésnél a mozgáskorlátozottságon kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a víz hőmérséklete általában alacsony, amit ugyan megfelelő védőruházattal ki lehet védeni. A lovaglással kapcsolatban el lehet mondani, hogy ez különben is az egyik legveszélyesebb sport, de az SpA inaktív időszakában kevés lovaglást nem kell megtiltani. Dr. Koch véleménye szerint gyakran túl korán tiltják meg a lovaglást (!). A II. stádiumban nagyon alkalmas sportok a tornagyakorlatok, meleg vízben végzett torna, légzőgyakorlatok és erősítőgyakorlatok. Közvetlen testkapcsolat nélküli labdajátékokat, mint pl. tollaslabda, tenisz, asztalitenisz és röplabda, lehet javasolt. A kosárdobás jellemző testtartása miatt a kosárlabdát is lehetne javasolni, de módosított játékszabályokkal és adagolt mennyiségben a testkapcsolatok elkerülése miatt.
A III. stádiumra jellemző, hogy a keresztcsont, az ágyékcsigolyák és a háti vagy mellcsigolyák ízületeit is megtámadta a betegség. A hátcsigolyák állapota miatt olyan magas fokú hajlott hátúság lehetséges, hogy a tollaslabda vagy a röplabda nem igazán alkalmas sportágak. Ebben a stádiumban nagyon foltos, hogy a légzés korlátozott. Az egészséges ember mellkasi tágulása hat-hét cm, ezzel szemben a harmadik stádiumban lévő bechterewesével, akinek egy-két cm-re csökkent. Ez lehetetlenné teszi az olyan sportok gyakorlását, ahol a játékosok között testi kapcsolat jön létre, illetve, ahol a szív és a keringési rendszer vagy a tüdő terhelése magas. Ilyen sportágak pl. a kerékpározás, hegyitúrázás, síelés stb. Vigyázat, nem a negyedórás kerékpározgatástól, vagy rövid hegyi sétákról beszélünk. Ebben a stádiumban – mint eddig is – ajánlott a meleg vízben végzett torna, légzésgyakorlatok, és minden esetben a mell- vagy a hátúszás is.
A IV. stádiumban már a teljes gerincoszlopot megtámadta a betegség. A hátcsigolyák által létrejövő, előzőleg már említett korlátozottságot növeli a nyakcsigolyák merevedése. Egyenes testtartásban történő merevedés esetén még sokféle sport lehetséges, amelyeket ugyan a mozgás korlátozottsága szűkít. A hát és a nyak merevedése olyan mértékű is lehet, hogy a látószög már a 90 fokot sem éri el. Ezért tilosak az egyébként megengedett labdajátékok, mégpedig a sérülés veszélye miatt, hiszen a beteg egyszerűen nem látja a labdát. A hajlott hátú, földre szegezett tekintetű betegek számára a kuglizás és a krikett még lehetséges sportok.
Az V. stádiumban a törzs közeli ízületeket is megtámadta a betegség. A végtagok ízületeinek mozgáskorlátozottsága miatt esetleg már az úszás sem lehetséges, úgyhogy már csak a tornagyakorlatok végezhetők sportként.
A VI. stádiumban a test valamennyi ízületét megtámadta már a betegség. Ebben a stádiumban a szabadidő-sportok közül már egyiket sem lehet gyakorolni. Itt az egyéni torna kerül előtérbe.
A Morbus Bechterew megjelenése a kaméleonéhoz hasonlít: a csalóka biztonsága fájdalomszegény vagy fájdalommentes időszakában hirtelen akuttá válhat a betegség, amely részben súlyosan megtámadja az ízületeket. Az ilyen akut fázis elmúltával természetesen felül kell vizsgálni azt, hogy a betegség melyik stádiumban van, annak eldöntéséhez, hogy az eddig űzött sportot folytathatja-e a beteg.
Milyen gyakran sportoljon a bechterewes olyan mértékben, hogy a „200 mínusz életkor” szabály szerinti percenkénti pulzusszámot elérje? (A 40 évesnél ez ¾ (200-40) = 120 szívverés/perc.) Optimális az lenne – megfelelő szívműködés és EKG esetén – ha a beteg hetenként három-hét alkalommal egy-egy negyedórára terhelné ennyire a szervezetét.
„De az Isten szerelmére… 5-10 PERC TERMÉSZETESEN TÖBBET ÉR, MINT A SEMMI.”