A Bechterew kórról általánosságban

A Spondylitis Ankylopoetica (AS/SpA/Bechterew-kór) egy fájdalmas, krónikus, gyulladásos-reumatikus betegség, amely elsősorban a gerincre fejti ki hatását. A csigolyák ízületeinek, a csigolyák és a bordák közötti kapcsolat, valamint a keresztcsont és a medence közötti ízületek gyulladása oda vezethet (de nem föltétlenül), hogy ezek, és környékük elcsontosodik.

A következmény részleges, végstádiumban teljes gerincmerevség lehet, gyakran meglehetősen meggörnyedt helyzetben (kyphosis), és a mellkas merevedése miatt a légzési térfogat korlátozottá válik.

A betegség általában 15 és 30 éves kor között kezdődik. A lefolyására jellemző, hogy hullámokban jelentkezik, de egyénenként különbözően. Erős betegség aktivitás, jelentős fájdalmakkal, levertség, esetleg lázas állapottal váltja a viszonylagos panaszmentességet. A gerincen kívül az íntapadási helyek (pl. az Achilles-ín), a szem (szivárványhártya gyulladás) vagy a belső szervek is érintetté válhatnak. (A.S.I.F. szerint)


Latin név:

A Netambulancia szerint: Strumpell-Marie syndorma, rehumatoid, spondylarthritis, spondylitis ankylopoetica, spondylarthritis rhizomelica, spondylosys rhizomelica.

A Magyar Reumabetegek Egyesületének honlapján olvasható:

A spondylitis ankylopoetica (AS/SpA, Bechterew-kór) elsősorban a gerinc ízületeit érintő idült gyulladással járó megbetegedés. Kezdetben keresztcsont környéki és deréktáji fájdalmat okoz, később a gerinc mozgáskorlátozottsága, majd évek-évtizedek alatt kialakuló teljes elmerevedése társul. A betegség lefolyására jellemző, hogy a gyulladás és ezzel párhuzamosan a tünetek súlyossága hullámzó jellegű. A gyulladás fokozatosan terjed felfelé, a háti, majd a nyaki gerincre. A gerinc kis ízületei mellett a gerincoszlopot rögzítő szalagok, különösen azok csigolyákhoz tapadó részei is begyulladhatnak, később elcsontosodnak, így a csigolyák lassan egymáshoz rögzülnek.

Az alsó végtag nagy ízületeinek (térd, boka, csípő) gyulladása nem jelentkezik minden betegnél, ám ez is mozgáskorlátozottsághoz vezethet. A kéz- és lábujjak egészének gyulladásos duzzanata, az úgynevezett kolbászujj szintén kialakulhat. Az inak csonton való tapadási helyén is keletkezhet gyulladás (a sarokcsont talpi részén, az Achilles-ín tapadásánál, az ülőgumóknál).

A mozgásszerveken kívül egyéb szerveknél (szem, vastagbél, a vékonybél utolsó szakasza) is jelentkezhet gyulladás. Előfordulhat pikkelysömörhöz (psoriasis) társuló gerincgyulladás formájában is.

Fontos, hogy még a visszafordíthatatlan elváltozások kialakulása előtt diagnosztizálják és kezeljék a betegeket, csökkentsék evvel a mozgásszervi és az ízületen kívüli panaszokat. A kórisme felállításában segít a betegségre való fogékonyságra utaló speciális vércsoportantigén, a HLA-B27 sejtfelszíni molekula jelenlétének kimutatása (az európai lakosság 5-7%-ánál, a spondylitis ankylopoeticában szenvedők több mint 90%-ánál jelen van), valamint a sacroiliacalis ízületi gyulladásnak már a kezdeti fázisát is igazoló MR-vizsgálat.

Kezelése a rendszeresen végzett gyógytorna mellett gyógyszeres: nem szteroid gyulladáscsökkentők, helyileg alkalmazott szteroidinjekció, esetleg bázisterápiás készítmények. Ha a hagyományos gyógyszeres kezelés ellenére a betegség aktív marad, a biológiai terápia alkalmazása javasolt és szükséges.

A kezelési módokról bővebben itt tájékozódhat!

előző oldalra vissza